
Még nagyobb függetlenség: a BLIKS IO a STACKIT hivatalos partnere
A BLIKS IO mostantól hivatalosan is a STACKIT partnerprogram tagja. A DigitalOceanról a STACKIT-re történő folyamatban lévő tárhelyváltással tovább bővítjük európai infrastruktúra-stratégiánkat. Számunkra ez egy olyan alkalom, amely lehetőséget ad az adatszuverenitás átfogóbb megközelítésére: a vállalatoknak ellenőrzést kell gyakorolniuk az adataik felett, és képesnek kell lenniük arra, hogy ezekből releváns felismeréseket nyerjenek. Ez a feladat gyakran azzal kezdődik, hogy a folyamatokra és összefüggésekre vonatkozó, eddig dokumentálatlan tudást hozzáférhetővé teszik. A BLIKS IO feltárja ezt a szervezeti tudást, digitális ikerpárba rendezi, és mesterséges intelligenciával elemezhetővé teszi. Ennek alapját a műszaki biztonság, a tanúsított információbiztonsági irányítás, valamint a törlési és exportálási lehetőségek jelentik. Célkitűzésünk mindkettőt ötvözi: a védett, ellenőrizhető tudásbázist és a képességet arra, hogy ennek alapján önrendelkező módon cselekedjünk.

Jonas Neubauer
Co-Founder & CGO
Új partner európai infrastruktúra-stratégiánkban
Örömmel jelentjük be: a BLIKS IO mostantól hivatalosan is a STACKIT partnerprogramjának része.
Ezzel párhuzamosan a tárhelyünket a DigitalOceanről a STACKIT-re költöztetjük. Ezzel a lépéssel megerősítjük infrastruktúránk európai felhőpartnernél történő lehorgonyzását, és továbbfejlesztjük hosszú távú infrastruktúra-stratégiánkat.
Számunkra ez a döntés a szuverenitás átfogó értelmezésének része. Ez magában foglalja mind a technológiai partnereink megválasztását, mind azokat a cselekvési lehetőségeket, amelyeket ügyfeleink számára megnyitunk.
A partnerség ezért jó alkalom egy alapvető kérdés feltevésére is: Mikor szuverén valójában egy vállalat az adatai kezelésében?
A hozzáférés önmagában még nem teremt cselekvőképességet
A mesterséges intelligencia terjedésével a vállalati adatok feletti ellenőrzés egyre nagyobb jelentőségre tesz szert.
Hol tárolják az információkat? Ki használhatja azokat? Törölhetjük, exportálhatjuk vagy átvihetjük őket egy másik szolgáltatóhoz?
Ezek alapvető kérdések. Mégis feltételeznek valamit, ami a vállalati mindennapokban korántsem magától értetődő: azt, hogy a releváns tudás már eleve hozzáférhető, érthető adatállományként áll rendelkezésre.
Képzelje el, hogy e-kereskedelmi vállalatként egy saját fejlesztésű, saját üzemeltetésű CRM-et működtet. Ön ellenőrzi az infrastruktúrát, és hozzáféréssel rendelkezik az összes tárolt adatrekordhoz.
Évi 700 000 ügyfél-interakció és egyenként tíz rögzített jellemző esetén évente hétmillió adatérték gyűlik össze.
Ezeket az adatokat módosíthatja, exportálhatja vagy törölheti. De ki tudja-e deríteni azt is, hogy miért pártolnak el az ügyfelek, mely kérések maradnak rendszeresen megoldatlanok, vagy hol veszít feleslegesen időt az ügyfélszolgálata?
Ha ehhez hiányzik a kontextus, a megfelelő eszközök vagy a szükséges kompetenciák, akkor ugyan széles körű rendelkezési jogokkal bír, ám az arra való képessége, hogy ezen az alapon megalapozott döntéseket hozzon, továbbra is korlátozott marad.
Számunkra pontosan ez a képesség tartozik az adatszuverenitáshoz: a vállalatoknak képesnek kell lenniük meghatározni, hogy mi történjen az adataikkal, és fel kell tudniuk tárni azok jelentőségét saját kérdéseik megválaszolásához.
Ez a tágabb perspektíva az adatműveltségről (data literacy) szóló vitához kapcsolódik. Katharina Schüller, Henning Koch és Florian Rampelt Adatműveltségi Chartája a kritikus adatkezelést kifejezetten összekapcsolja az önrendelkezéssel. Ide tartozik az adatok gyűjtése, értékelése és alkalmazása, valamint konkrét kontextusba helyezése is. Forrás: Stifterverband
A döntő információ gyakran még egyáltalán nem szerepel a CRM-ben
Maradjunk a példánál. A CRM azt mutatja, hogy egy ügyfélmegkeresés és az ajánlat kiküldése között tizenegy nap telik el. Ezt az időtartamot kiértékelheti, és összehasonlíthatja más esetekkel.
Hogy miért tart tizenegy napig, azt ebből esetleg még nem tudja meg.
Lehet, hogy az értékesítés műszaki jóváhagyásra vár. Lehet, hogy csak egyetlen kolléganő tudja, valójában milyen adatokra van szükség ehhez. Lehet, hogy az egyeztetés egy külön táblázatban zajlik, mert a CRM-ből hiányzik a megfelelő mező.
A tárolt adatok a történéseknek csak egy részét mutatják. Az a tudás, amely mindezt megmagyarázza, emberek, dokumentumok és mindennapi rutinok között oszlik meg.
Itt húzódik az átmenet az ügyféladatoktól a szervezeti tudás felé: Az adatok érdemi értelmezéséhez a vállalatnak gyakran először meg kell értenie, hogyan keletkeznek ezek az adatok a saját működése során.
Milyen lépések vannak a megkeresés és az ajánlat között? Ki dönt? Milyen információk kerülnek továbbadásra? Milyen kivételek érvényesek?
Amíg ezek az összefüggések csak egyes személyek számára ismertek, addig a vállalatnak ugyan van hozzáférése a CRM-adataihoz, de az az alap, amellyel ezeket helyesen kontextusba helyezhetné és a folyamatot célzottan átalakíthatná, csak korlátozottan áll rendelkezésére.
Az adatszuverenitás már a tudás hozzáférhetővé tételével kezdődik
A szokásos megközelítés gyakran a tárolt adatrekordból indul ki. A vállalatok számára a kihívás ennél korábban kezdődik: Munkánk mely aspektusait rögzítjük egyáltalán? Hogyan írjuk le őket? És hogyan tesszük ezt a tudást hozzáférhetővé azok számára, akiknek szükségük van rá?
Amikor egy tapasztalt munkatárs elmagyarázza, miért igényelnek bizonyos megrendelések további ellenőrzést, tapasztalati tudásának egy része kifejezhetővé válik. Ha ezt a magyarázatot dokumentálják és összekapcsolják az érintett folyamattal, olyan információ jön létre, amelyet mások megtalálhatnak, ellenőrizhetnek, kiegészíthetnek és hasznosíthatnak.
Ezáltal megváltozik a szervezet rendelkezési lehetősége. Ehhez a konkrét felvilágosításhoz kevésbé függ egyetlen személy jelenlététől.
A tudásmenedzsment-kutatás régóta leírja ezt az összefüggést. Nonaka Ikudzsiró a szervezeti tudásfejlesztést a hallgatólagos (tacit) és a kifejezett (explicit) tudás kölcsönhatásaként értelmezi. Az egyéni tudás megfogalmazódik, megosztásra kerül, és a szervezeten belül továbbfejlődik. Forrás: Nonaka, 1994
Kibővített értelmezésünkben ezért már a releváns tudás explicitté tétele is hozzájárulást jelent az adatszuverenitáshoz. Ez teremti meg azt az információs alapot, amellyel a vállalat ezt követően rendelkezhet.
Aki az adatszuverenitást kizárólag a szervereken lévő adatokhoz köti, az a feladatnak csupán egy részét vizsgálja. A másik része abból áll, hogy a mindennapi munkából származó releváns tudást közösen felhasználható formába öntsük.
Hozzáférhetővé tenni, ellenőrizni, megérteni és hasznosítani
A vállalatok számára ebből három, egymással összefüggő feladat adódik:
· A tudás hozzáférhetővé tétele: A releváns folyamatok, döntések és összefüggések rögzítése, amelyek eddig nem megfelelően voltak dokumentálva.
· Rendelkezés az információkkal: A hozzáférések, a felhasználás, a tárolás, az adattovábbítás és a törlés ellenőrzésének képessége.
· Az információk megértése és hasznosítása: Minőségük és jelentőségük megítélése, és ebből megalapozott döntések levezetése.
Ezek a feladatok egymásra épülnek. A biztonságosan tárolt folyamatleírás keveset segít, ha hiányoznak belőle a döntő kivételek. Egy teljesen dokumentált folyamat nehezen hasznosítható marad, ha senki sem képes átlátni az összefüggéseit. Egy hasznos kiértékelés pedig újabb függőséget teremt, ha annak alapjai nem maradnak hozzáférhetők a vállalat számára.
A szuverenitás ezen képességek összjátékából születik meg. Ehhez a vállalatnak nem kell mindent saját maga fejlesztenie vagy kiértékelnie. De képesnek kell lennie önállóan meghatározni a kérdéseit, és felelősségteljesen értékelni az eredményeket.
Hogyan tárja fel a BLIKS IO a szervezeti tudást?
A BLIKS IO ehhez az összefüggéshez kapcsolódik.
A munkatársak leírják a tényleges munkalépéseiket, a használt rendszereket és erőforrásokat, valamint a más érintetteknek történő átadásokat. Az MI segít a strukturálásban; a folyamatot ismerő emberek pedig jóváhagyják az adatokat. Így a szétszórt folyamattudás lépésről lépésre közösen hozzáférhetővé válik.
Ezekből az információkból létrejön egy digitális szervezeti iker (organizational twin): a folyamatok, szerepkörök, rendszerek és interfészek strukturált modellje. Az Omniscient MI-asszisztens lehetővé teszi a rögzített állomány természetes nyelven történő lekérdezését.
Az adatszuverenitáshoz való hozzájárulás így már a rögzítésnél elkezdődik. A saját munkamódszerről szóló tudás olyan formát kap, amelyben megosztható és továbbfejleszthető a szervezeten belül. Az információk összekapcsolásával az összefüggések ezt követően vizsgálhatóvá válnak.
A CRM-példában ez azt jelenti: a mért átfutási idő kiegészítéseként nyomon követhető, hogy milyen lépések, jóváhagyások és átadások alkotják az ajánlatadási folyamatot. Ez alapot teremt a késedelmek lehetséges okainak vizsgálatához.
Ugyanez a tudásbázis más kérdésekben is segíthet: Milyen feladatokat kell átadni Meyer asszony részmunkaidős nyugdíjazása előtt? Mit kell tudnia egy új kollégának a folyamatról? Mely csapatokat és folyamatokat érintené egy CRM-váltás?
Így válik a szétszórt tudás a vállalat továbbfejlesztésének alapjává.
Megbízható alap a saját döntésekhez
Egy digitális szervezeti iker mindemellett modell marad. Kifejezőereje attól függ, hogy mennyire teljesek, naprakészek és pontosak a rögzített információk.
Ezért a munkatársak bevonása elengedhetetlen. Ők hozzák a szaktudást, felismerik a hiányzó kivételeket, és képesek javítani a leírásokat. Az MI abban segít, hogy ezt a tudást strukturálja és feltárja.
Célunk a szervezet ítélőképességének erősítése. Ehhez a tudáshiányok felismerése is hozzátartozik: Milyen kérdést tudunk már megválaszolni? Hol hiányzik egy információ? Milyen feltételezést kell még ellenőriznünk?
Pontosan ez a megkülönböztetés adja az adatok szuverén kezelésének lényegét. Egy meggyőzően hangzó válasz nem elegendő, ha a vállalat nem képes megítélni annak megalapozottságát.
Technikai biztonság mint alap — a STACKIT-tel megtesszük a következő lépést
A feltárt szervezeti tudás védett és ellenőrizhető kereteket igényel. Aki folyamatokat, felelősségi köröket és rendszerfüggőségeket dokumentál, az a saját vállalatára vonatkozó érzékeny információkat bíz egy platformra.
A BLIKS IO-t már használják nagyvállalati környezetben és a KRITIS (kritikus infrastruktúra) szektorban is. A technikai biztonság és az ezekkel az információkkal való ellenőrzött bánásmód ezért számunkra a gyakorlatból fakadó konkrét követelmény. Ezek képezik a szűkebb értelemben vett adatszuverenitás alapját.
Az ISO 27001 szerint tanúsított információbiztonsági irányítás szabályozott felelősségi körökben, kockázatértékelésekben és ellenőrizhető intézkedésekben rögzíti az információk védelmét. A nyilvánosan hozzáférhető auditprofil igazolja az irányítási rendszer megfelelőségét.
A platformot a vállalati adatok GDPR-konform kezelésére tervezték. Törlési funkciók segítik az ügyfeleket abban, hogy dönthessenek adataik megőrzéséről vagy törléséről. Az exportálás természetesen szintén lehetséges: a vállalatok a BLIKS IO-n kívül is tovább használhatják adataikat.
A hivatalos STACKIT-partnerséggel és a folyamatban lévő tárhelyváltással ezt az alapot európai infrastruktúra-stratégiánk következő lépésével egészítjük ki. Számunkra ez egy tudatos döntés arról, hogy mely partnerekkel kívánjuk platformunkat hosszú távon üzemeltetni és továbbfejleszteni.
A technikai szuverenitás az infrastruktúra, a biztonság és a tényleges rendelkezési lehetőségek összjátékából jön létre. Pontosan ezt az összjátékot fejlesztjük tovább.
Aki érti a szervezetét, az célzottabban tudja alakítani a függőségeket
A megszerzett megértés végül segíthet a szervezeten belüli egyéb adatok feletti kontroll javításában is.
Emlékezzünk az ajánlatadási folyamatban lévő kiegészítő táblázatra. Ha ezt a munkalépést rögzítik, megvizsgálható, milyen információk kerülnek oda, kinek van rájuk szüksége, és miért nem elégíti ki a meglévő alkalmazás az igényeket.
Ebből konkrét változtatások születhetnek: jobb feladatátadás, tisztázott felelősségi kör vagy testreszabott rendszermegoldás. Ugyanígy a szolgáltatóváltás is célzottabban előkészíthető, ha ismertek az érintett folyamatok és információs igények.
Az átláthatóság önmagában még nem szünteti meg a függőséget. Láthatóvá teszi azonban, hogy miből áll az, és milyen lépések szükségesek a megváltoztatásához.
Összegzés
A hivatalos STACKIT-partnerséggel és a folyamatban lévő tárhelyváltással a BLIKS IO tovább bővíti európai infrastruktúra-stratégiáját. A tanúsított információbiztonsági menedzsment, valamint a törlési és exportálási lehetőségek támogatják az érzékeny vállalati információk feletti technikai kontrollt — ez a követelmény nagyvállalati környezetben és a KRITIS-szektorban történő alkalmazásunkat is meghatározza.
Az adatszuverenitásról alkotott felfogásunk ugyanakkor ennél tovább mutat: a vállalatoknak először hozzáférhetővé kell tenniük a releváns tudást, meg kell érteniük annak összefüggéseit, és képesnek kell lenniük azt saját döntéseikhez felhasználni. A BLIKS IO a folyamattudás feltárásával és annak mesterséges intelligenciával támogatott kiértékelésével segíti ezt a folyamatot a digitális szervezeti ikerben.
A tudás explicitté tétele megteremti a hozzáférhetőséget. Összefüggéseinek megértése megteremti a döntési képességet. Az ezen az alapon történő cselekvés képessége teszi az adatszuverenitást valóban hatékonnyá a vállalatban.
Maradjon naprakész hírlevelünkkel:



